Swift

Louis Sachar - Stanley, a szerencse fia


"Stanley már megint rosszkor rossz helyen tartózkodik. Valahonnan az égből fejére pottyan egy tornacipő, amit haza akar vinni. Erre lopással vádolják, s hamarosan egy javító-nevelő táborban találja magát. Ebben a különös amerikai mesében az ízig-vérig mai figurák mellett száz évvel korábban élt hősök is feltűnnek. A könyv az Egyesült Államokban nyolc irodalmi díjat nyert el."


A könyvkihívás 2. pontja: Egy könyv, amely elnyerte a National Book Award díjat

Elsőként is szeretném tisztázni, mi is az a National Book Award:

A Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, melyet először 1950-ben osztottak ki. A díjat évente ítélik oda amerikai szerzők egy évvel korábban kiadott könyveiért, valamint életpályájukért. Viszonylag új kezdeményezésnek számít az "Irodalmár-díj (Literarian Award). A díj célja, hogy elismerje a kiemelkedő amerikai irodalmi alkotásokat. 

A díjat a következő négy kategóriában osztják ki: szépirodalom, ismertető irodalom, költészet, és gyermek- és ifjúsági irodalom. Számos egyéb kategóriában is osztottak ki díjakat, melyeket azóta vagy beszüntettek vagy beolvasztottak a fenti kategóriák közé.

Minden egyes kategória győztesét egy ötfős, független, szakmai döntőbizottság dönti el, akik több száz könyvet olvasnak el a végső döntés előtt. A díjátadó ünnepséget minden év novemberében rendezik. Az első helyezettek 10 000$ pénzdíjat is kapnak, valamint egy kristályszobrot. A „rövidlistára” felkerülő többieknek 1000$ jár.

És akkor beszéljünk magáról a könyvről: 

Így került a választásom Louis Sachar könyvére, aki 1998-ban nyert könyvével. (Stanly, a szerencse fia).

Maga a könyv nem túl hosszú, összesen 238 oldal. A kezdés erős és izgalmas volt, bár amellett furcsa. Stanley lopás miatt a Zöldtó Táborba kerül, ami elsőre egy különös hely. A fiataloknak minden nap egy másfélszer másfél méteres gödröt kell kiásniuk, hogy fejlődjön a jellemük. Pihenőnap nincs.

A körülmények szörnyűek, és bár a tábor neve Zöldtó Tábor, még sincs sehol se tó, se semmi zöld. Egy kietlen pusztán robotolnak nap mint nap. Stanleyt testileg nagyon megviselik a napok, mégis küzd, és tartja magát, és hamar barátokat is szerez. 

A cselekmény hol izgalmas, hol pedig unalmas, és lapos. Úgy éreztem magam, mintha egy hullámvasúton ültem volna, csak azt nem tudtam, a végén a gyomrom a helyén marad-e...
Tudni kell a könyvről, hogy semmi sem történik véletlenül... A legérdekesebb számomra a múlt, és Csókos Kate Barlow története. Igazán izgalmas volt a gondolatmenet, ahogy a jelenben szerepet kapott. 

A szereplők jellemfejlődésén volt a hangsúly a történet végén, ami nekem nagyon tetszett.

A fiatalokat egyébként szerintem elbűvöli ez a világ, hiszen van benne mágia, átok, és sok izgalom. 

A könyvből film is készült, és mivel többetek kérte, hogy hasonlítsam össze az ilyen esetekben a könyvet és a filmet, gondoltam megpróbálom.

Hát nagyon sajnálom, nem jártam sikerrel. A könyv sem tetszett annyira, nem hogy a film.... (egyébként is nagyon kényes az ízlésem film terén...) Inkább csak hallgattam, mint néztem. Viszont a zenék nagyon jók benne, szóval végül is pozitív élmény maradt, de azért nem ajánlanám ha egy izgalmas filmet kerestek....

Összességében 10-ből 5 pontot adnék a könyvre, nekem nem tetszett annyira. 



Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images