Swift

Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai

"A mű a végtelen szerelem szívszorítóan gyengéd története. 1946-ban, Észak-Karolinában kezdődik, amikor Noah Calhoun visszatér a második világháborúból. A harmincegy éves férfi, miközben megpróbálja birtokát felvirágoztatni, folyton egy gyönyörű lányra gondol, akivel tizennégy évvel korábban találkozott, és akit eddig mindenkinél jobban szeretett. Az emlékeinek él, egészen addig, amíg a lány meg nem érkezik a városba. Mi történt velük az elmúlt években, és hogyan alakul további életük? Mindezt megtudhatjuk e páratlanul szép, mesterien szőtt, megrendítő és igaz szerelmi regény lapjairól."


A General Press Kiadónál újra megjelent nem is olyan rég a Szerelmünk lapjai, és már nagyon vártam, hogy kezembe vehessek a könyvet, hiszen a megfilmesített változatát többször is megnéztem. A film nagy hatással volt rám, így kíváncsian álltam neki az olvasásnak. Vajon eléri azt az érzelmi hatást  a könyv is, vagy túl - esetleg alul szárnyalja? Mennyire üt el egymástól az eredeti mű, és a mozi változat? 

A film meglepően hűen követi a leírt történetet. Az idős férj szemével látjuk az életét. Az élete értelme a feleség, és az őket szorosan összekötő szeretet, szerelem, ami idővel nem hűl ki, csupán átalakul, mélyül. Egy olyan erőteljes kapcsolatot ismerhetünk meg, ami a mai házaspároknak is példaértékű lehet. Vannak nehézségek természetesen, de együtt, egymást erősítve - teljessé / egésszé téve - minden megoldható.

Allinél kezdődő stádiumban lévő Alzheimer-kórt diagnosztizálnak. Nincs rá terápia, elveszíti emlékeit... Félelmetes érzés lehet... 

Noah küzdelme megrendítő. Nap mint nap várja, hogy Alli emlékezzen kettőjükre. Még ha pillanatokra is, de visszakaphassa őt. 

Oldalakat tudnék írni a szeretetről, életet betöltő szerelemről, házasságról... Egy életre szóló választásról, bukkanókról, az összetartozásról... Ehelyett, hagyom, hogy megtaláld kedves Olvasótársam, hogy Neked mit jelent e regény. Mire irányul a figyelmed? Olvasd, és légy nyitott! 

Nem csupán egy romantikus gyönyörű történetet találhatsz, hanem útmutatást, hogyan is szerethetjük társunkat helyesen... Neked mi a véleményed? Kíváncsian várom! :)

A könyvet a General Press Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is nagyon köszönök! :)


Felkeltette az érdeklődésed? Ide kattintva vásárolhatod meg!


Egy kis érdekesség: Alzheimer-kór

Csak Európában több mint hatmillióan szenvednek Alzheimer-kórban, egyes feltételezések szerint a szám 2040-re a tízmilliót is elérheti. Mi váltja ki a lopakodó betegséget? Gyógyítani nem lehet, de annál több módszerrel lehet ellene küzdeni.

Amilyen gyorsan növekszik a százévesek klubja, olyan – egyelőre úgy tűnik – visszatarthatatlanul nagy iramban nő a felejtés betegségében, vagyis az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Egyes adatok szerint 2011-ben tízszer többen ünnepelték századik születésnapjukat, mint negyven évvel korábban. A számuk pedig egyre több lesz, vannak statisztikák, amelyek azt vetítik előre, hogy minden második gyermek, aki most Németországban világra jön, megéli a századik születésnapját. A százévesek számatízévente megduplázódik – számolt be korábban a Focus.de.

Ahogy egyre több a századik életévét megélő, úgy egyre több a demenciában szenvedő ember. Jelenleg több mint hatmillió 65 év feletti embernek kell együtt élnie az Alzheimer-kórral Európában, számuk 2040-re a tízmilliót is elérheti. 2011-ben 6,3 millió beteg élt a kontinensen – hozta nyilvánosságra az Alzheimer-kór európai felmérésével foglalkozó Alcove projekt.
Tünetek:
A betegséget először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben. A kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel jár – olvasható a Wikipédián.

A kór 50-60 éves kor környékén ütheti fel a fejét, egyes esetekben ennél korábban. Lassú lefolyású, van, hogy 25 évig is eltarthat. Az első tünetek a 60. életév betöltése előtt nem igazán szoktak jelentkezni. A legfrissebb adatok szerint a 65–69 év közöttiek 1,2, a 70–74 év közöttiek 3,8, a 90-es éveiket taposóknak pedig a 35 százalékát érinti. Kínában a százévesek 50 százaléka szenved az Alzheimer-kór okozta szellemi elbutulásban. A betegség kockázata nagyobb a nők körében, ez a tény a szebbik nem hosszabb várható élettartamával magyarázható – számolt be korábban a Bild.de.

A kór nem az a klasszikus értelemben vett örökletes betegség, de minél közelebbi hozzátartozónk beteg, annál valószínűbb, hogy mi magunk is küzdeni fogunk vele. Mint a legtöbb betegség esetében, nem elhanyagolhatók a külső tényezők sem. A legújabb kutatások szerint a modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat a betegség terjedése mögött, de a túl sok vörös hús fogyasztása is kiválthatja. Ausztrál kutatók még azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben.
Brit kutatók még a fogmosás és a kór összefüggését is megnézték, és arra jutottak, hogy nagyobb a betegség kockázatának kialakulása azoknál, akik nem ápolják rendszeresen a fogukat. Mindenképpen szót érdemel az a kutatás is, miszerint az Alzheimer-kóral sújtott embereknél kisebb a rák kockázata, mint más időseknél, és ez fordítva is igaz, az idős rákbetegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Megelőzés

Hogy mit lehet tenni a felejtés betegsége ellen? Amit mi magunk is megtehetünk: tartsuk karban az agyunkat. Egy francia tanulmány szerint ugyanis minden egyes munkában töltött év nyugdíjaskorban 3,2 százalékkal csökkenti a szellemi leépülés kialakulásának kockázatát.

Amerikai kutatók a „szuperaggok agyát” górcső alá véve megállapították, hogy a vizsgálat résztvevői sokkal energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Vannak kutatások, melyek szerint a pozitív életszemlélet és az általános jó egészségi állapot között összefüggés van. Ez lenne vajon a titok?
Agyunk élesben tartásának fontosságát hangsúlyozza az a tanulmány is, amely azt bizonyította, hogy a számítógépes játék is képes javítani az idősek mentális képességeit. Az egyik kutatás szerint a pezsgő fogyasztása ugyancsak gátolhatja a demencia fejlődését.

Gyógyítás:
Azoknak a negyvenéveseknek, akiknek a családjában sok az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, így halmozottan veszélyeztetettek genetikailag, érdemes orvosi segítséget kérniük, pláne akkor, ha érzik magukon, hogy egyre feledékenyebbek. Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, vannak gyógyszerek, amelyekkel a kór némileg elodázható, éppen ezért a szakértők arra intik a betegeket, hogy már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz.
Forrás: http://mno.hu/tudomany/az-alzheimer-kor-vilagnapja-kuzdjon-igy-a-felejtes-ellen-1185432

~Tyúkanyó~

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images