életrajzi
Harmatcsepp
LMBTQ
romantikus
szivárvány
Timothy Kurek
Kereszt a szekrényben - Timothy Kurek
Kereszt a szekrényben - Timothy Kurek
„Timothy Kurek a nasville-i Bibliaövezet egyik
szigorú, konzervatív, keresztény gyülekeztében nevelkedett, és korán megtanulta
az elkülönülés evangéliumát. De Timothy útját egy szülei által kitagadott,
leszbikus lány képében hamarosan keresztezi a világ. Timothyn zavarodottság
lesz úrra, vallásos neveltetésével kapcsolatban kételyek és kérdések kínozzák.
Timothy rádöbben, hogy csak akkor érezhet együtt a lánnyal, és értheti meg
fájdalmát, ha azoknak az embereknek a cipőjébe bújik, akikről azt tanították neki,
messziről kerülje őket… Elhatározza, hogy melegnek adja ki magát ország-világ
előtt, hogy megtapasztalja, milyen hatással van a melegség bélyege az életére.
A Black Like Me hagyományait követő Kereszt a szekrényben egy történet
emberekről, hitről, és egy férfi megbotránkoztató kísérletéről, aki Jézust
keresi a peremen.”
Mikor a kezembe vettem a könyvet, tudtam hogy ez
jó kis könyv lesz. Hiszen igazán szélsőséges véleményt alkot társadalmunk mind
a melegek elfogadásáról, emellett pedig a vallás sem a legegyszerűbb téma. Nem
hogy a kettő párosítása…
Tudom milyen, mikor a családod tagjai bigott hívő
emberek, míg szembesültem azzal is, milyen nehéz felvállalni magad, mikor az
átlagtól eltérő szexuális beállítottságokkal rendelkezel.
Timothy a könyv elején mint „Krisztus Bajnoka”
aratott győzedelmet egy meleg társaságot képviselő szónokló férfi előtt. Viszont
válaszként mást kapott, mint mire számított. A szónok kifejezte szeretetét az
elhangzott szavak ellenére, és mély sajnálatát hogy bár nem ismerik egymást,
mégis ilyen mélyről törő gyűlöletet érzett Timothy iránta.
Ekkor változott meg minden.
Timothy rájött hogy nem ítélkezhet emberek felett
a Szentírás szavait használva, míg nem tudja milyen utat jártak be, és milyen
életet élnek. Ennek következtében úgy döntött, egy évig melegnek vallja magát, megbirkózva
azokkal a társadalmi problémákkal, melyet Önmaguk felvállalása okoz.
A szekrényből kilépve élhettük át amint színt
vall családja előtt, majd barátai, és a gyülekezet közössége előtt. Részesei
lettünk, miként veszti el azokat a szeretteit, akik csak azért mert meleg,
hátat fordítanak neki. Mondván, az ördögtől való amit tesz.
Részesei voltunk annak, hogyan kezdi el új
életét. Az első alkalom, mikor meleg bárba ment, hogy tanulmányozza sorstársait.
Vagy épp meleg felvonuláson tüntetett. Nem is beszélve az első csókról… Felettébb szórakoztatóak voltak kalandjai,
miközben mély gondolatokat indított el az emberben.
Van-e képmutatóbb, amint a hívő emberek a
határtalan szeretetet, elfogadást hirdetik világszerte, és mégis csak mert
valaki más, már emberszámba sem nézni? Számomra ez olyan, mintha arcon köpném
magam.
Nagyon nagy tanulsága a könyvnek, hogy fogadjuk
el egymást annak ami, hisz nem rosszabb azért mert más, mint mi.
Viszont azért el kell mondanom, volt egy hátsó
érzés, amin nehezen tudtam túllépni. Végig Tim volt a jó, az önzetlen, a
követnivaló ember. Pedig!! a könyv nem a hazugságára épült?!
Zavaró volt, hogy folyt a könyv a „szeretlek”-től.
Nem éreztem azt, hogy ez a mai társadalmunkat tükrözné, hiába igaz történet…
Maga a
történet egyébként magával sodort, és jól esett hogy mindig megadta számomra a
napi gondolkodnivalót, és emellett magamba nézve felismertem néhol saját
hibáim, és negatív tulajdonságaim. Bölcs gondolatok vannak elrejtve a sorok
között.
„Azon tűnődöm, milyen lehetne a világ, ha csak arra tanítanánk gyermekeinket és egymást, hogy ne féljenek a másiktól csak azért, mert más.”
Emellett fontosnak tartom kiemelni, hogy az író is hangsúlyozta, hogy attól hogy valaki meleg, nem egyenlő azzal, hogy a HIV hordozója. Ugyanolyan figyelmesek, és felelősségteljesek, és fontos a védekezés. De persze itt is van ilyen és olyan is-mint mindenhol.
Mivel vallásos családban nevelkedtem, nehéz volt a vallásunkat érő támadásokat gondolatban szó nélkül hagyni attól függetlenül, hogy nem térdepelek minden vasárnap a templomban, majd annál rosszabb volt egyetérteni, mikor is láthattuk, hogy milyen szakadékot alkot az elfogadás útján. Hiszen pont a vallástól várnánk, hogy az a szeretet amelyet hirdet, közelebb hozza az embereket egymáshoz. Ennek ellenére csak gyűlöletet szül. Szomorú, hogy egy ilyen közösségben is csak azt fogadják be, aki azt a kőbe vésett utat követi. Ha egy picit is eltérsz a megszokottól, már nem vagy a banda tagja.
Bátran ajánlom kezeitekbe, tanulságos könyv. Úgy érzem szüksége van a mai társadalomnak az efféle könyvekre/kritikára, hogy ha csak egy picit is, de elfogadóbbak legyünk. Hiszen amíg nem látjuk a saját szemünkben a gerendát, hogy vethetjük mások szemére a szálkát?
Úgy érzem tanultam ettől a könyvtől, és remélem hogy Ti is ugyanezt érzitek majd, amint elolvastátok ezt a könyvet.
10/9 pontot adnék, mert rég nem okozott ekkora fejtörést egy könyv, emellett pedig példaadó a mondandója.
0 megjegyzés